igen-igen, a keresztségben megkapta a Dóra nevet is, mert azt álmodtam, hogy Dórám lesz (= Isten ajándéka).
szép volt az idő, makikát beöltöztettük először és utoljára (remélem) habos-babos-ünneplősbe, és családostul, keresztszülőstül irány a templom.
keresztapukája Ádám öcsém lett, keresztanyukája meg nincs és mégis van ez úgy lehet, hogy a keresztanyukája, Barbara barátném nincs megkeresztelve, hivatalosan tehát nem állhatott oda, de nagyon fontos feladatot kapott, ő fotózott. persze azért vele is készültek képek.
szóval. elkezdődött a mise, Lilu elálmosodott, és ezt jelezte is hangos nyafogással. erre pap bácsi betessékelt minket a sekrestyébe, ahova alighogy betettem a lábam, elaludt a makika. fél órát járkáltam ott vele, azt hittem már leszakad a kezem a kis 5 kilónyi bébitől, mikor integettek, hogy mehetünk.
babcika nem zavartatta magát, aludt békésen, mialatt mi megígértük, hogy jó és vallásos szülei leszünk, minden szépre tanítjuk, meg lettünk áldva, lelocsoltak minket szenteltvízzel, ez őt mit sem érdekelte. akkor ébredt föl, amikor meg kellett fordítanom, hogy homlokon tudják locsolni a szenteltvízzel. ezt is békésen, érdeklődve tűrte.
aztán leültünk, no ez nem annyira tetszett neki, végül nem vártuk meg a "menjetek békével" mondatot, békével kivonultunk még előtte.
aztán össznépi ebéd a Varga étteremben, bőségtállal, anyu sütijével, tortával. jó volt, szép volt :)
szép volt az idő, makikát beöltöztettük először és utoljára (remélem) habos-babos-ünneplősbe, és családostul, keresztszülőstül irány a templom.
keresztapukája Ádám öcsém lett, keresztanyukája meg nincs és mégis van ez úgy lehet, hogy a keresztanyukája, Barbara barátném nincs megkeresztelve, hivatalosan tehát nem állhatott oda, de nagyon fontos feladatot kapott, ő fotózott. persze azért vele is készültek képek.
szóval. elkezdődött a mise, Lilu elálmosodott, és ezt jelezte is hangos nyafogással. erre pap bácsi betessékelt minket a sekrestyébe, ahova alighogy betettem a lábam, elaludt a makika. fél órát járkáltam ott vele, azt hittem már leszakad a kezem a kis 5 kilónyi bébitől, mikor integettek, hogy mehetünk.
babcika nem zavartatta magát, aludt békésen, mialatt mi megígértük, hogy jó és vallásos szülei leszünk, minden szépre tanítjuk, meg lettünk áldva, lelocsoltak minket szenteltvízzel, ez őt mit sem érdekelte. akkor ébredt föl, amikor meg kellett fordítanom, hogy homlokon tudják locsolni a szenteltvízzel. ezt is békésen, érdeklődve tűrte.
aztán leültünk, no ez nem annyira tetszett neki, végül nem vártuk meg a "menjetek békével" mondatot, békével kivonultunk még előtte.
aztán össznépi ebéd a Varga étteremben, bőségtállal, anyu sütijével, tortával. jó volt, szép volt :)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése