a hétvége úgy telt, ahogy szokott, ahogy szeretem. kis vásárlás, kis család, kis férjes randi, ez-az.
szombaton Benci dolgozoztt, Lilu pedig pörgött, egész nap játszottunk, ébren voltunk, meg is lett az eredménye, fél 9-re mindketten kidőltünk.
az esti fürdésnél apának előadott egy vízbekakilást, jól megbosszulta, hogy nem vele töltötte a szombatot...
éjszaka rengetegszer fölsírt, de szerencsére mindig megnyugtatta magát és sikerült visszaaludni. mostanság sajnos ez a ritkább változat.
az esti fürdésnél apának előadott egy vízbekakilást, jól megbosszulta, hogy nem vele töltötte a szombatot...
éjszaka rengetegszer fölsírt, de szerencsére mindig megnyugtatta magát és sikerült visszaaludni. mostanság sajnos ez a ritkább változat.
tegnap dédiket látogattunk, meg nagypapát, ettünk-ittunk mindenhol és még egy vörösoroszlános randira is jutott idő, Lilu imádta, sikoltozott, beszélgetett, ezen pedig az egész teaház jót szórakozott, szóval elvoltunk.
meglestük a Vörösmarty teret is, na az egy igazi ballépés volt, gyerekkel szinte életveszélyes, ráadásul kendővel voltunk, szóval még csak a babakocsi se volt nálam, hogy törjem vele az utat... szabályosan féltem, hogy valami hülye összenyom gyerekkel együtt. na onnan gyorsan elmenekültünk.
az éjszaka borzalmas volt, Lilunak is, nekem is. nagyon bedugult az orra, ezért nem tudott aludni, éjfélig jó volt, de utána... 3-ig ébren voltunk, szopi, alváspróba, szopi, alváspróba... végül maradt a nagyágyban oldalra fektetve, kitámasztva, anya által kézcsókolgatva, így nagy nehezen elaludt.
ilyenkor mindig abban reménykedem, hogy nem baj, legalább reggel tovább alszik. na persze. fél 7-kor kukorékolt, hogy ideje pelust cserélni, puszilgatni, orrot szívni, reggelizni.
azért jó oldala is van az éjszakai maratoni visszaaltatásoknak, mégpedig a plusz tejcsiadagok pociba jutása. makika a héten 285 g-ot hízott (!!!!!!!!!!!!!) a szokásos 0 és 100 közöttihez képest ez hihetetlen teljesítmény, ellenőriztük is háromszor, hogy tényleg?
meglestük a Vörösmarty teret is, na az egy igazi ballépés volt, gyerekkel szinte életveszélyes, ráadásul kendővel voltunk, szóval még csak a babakocsi se volt nálam, hogy törjem vele az utat... szabályosan féltem, hogy valami hülye összenyom gyerekkel együtt. na onnan gyorsan elmenekültünk.
az éjszaka borzalmas volt, Lilunak is, nekem is. nagyon bedugult az orra, ezért nem tudott aludni, éjfélig jó volt, de utána... 3-ig ébren voltunk, szopi, alváspróba, szopi, alváspróba... végül maradt a nagyágyban oldalra fektetve, kitámasztva, anya által kézcsókolgatva, így nagy nehezen elaludt.
ilyenkor mindig abban reménykedem, hogy nem baj, legalább reggel tovább alszik. na persze. fél 7-kor kukorékolt, hogy ideje pelust cserélni, puszilgatni, orrot szívni, reggelizni.
azért jó oldala is van az éjszakai maratoni visszaaltatásoknak, mégpedig a plusz tejcsiadagok pociba jutása. makika a héten 285 g-ot hízott (!!!!!!!!!!!!!) a szokásos 0 és 100 közöttihez képest ez hihetetlen teljesítmény, ellenőriztük is háromszor, hogy tényleg?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése